A tegnapi napunk szuper volt 🙂
Kezdődött azzal, hogy most zsinórba a 3. nap , hogy mosolyogva ébredt , és velünk reggelizett 🙂 Olyan nagyon családi hangulata van így a reggeliknek, és így a Párom is picivel több időt tud vele tölteni 🙂
Délután meg játszottunk. És végre elkezdte felfedezni a készségfejlesztő kockát, és sikerült elég sokat beszélgetnünk a napocskáról meg a repülőről és a bárányfelhőkről 🙂 Nagyon édes, ahogy figyel, és amikor bejött a csillag, ami csörög, akkor végképp buli volt 🙂 És ott feküdtünk egymás mellet a nagy ágyon és csak beszélgettünk, és annyira igyekszik gagyogni meg szavakat formálni, annyira édes a csöpp szájával 🙂
És ezen kívül már elmerültünk Boribon képes könyvében is, amivel a közlekedési eszközöket tanuljuk és első alkalommal a babakocsiról mesélhettem bővebben neki 🙂 nem tudom, hogy tényleg érdekelte-e vagy csak jó kedve volt, de végig mosolygott és nevetett 🙂
Kezdő szülő felkészületlensége: Megszívattam szegényt, mert ki akartam menni az erkélyre, mondván, hogy ott hűvösebb van 🙂 De nem gondoltam bele, hogy bent félhomály van, az árnyékolás miatt és kint meg ugyan nem süt oda a nap, de nagyon világos van 🙂 Szegény, nagyon sírt,mire leesett, hogy hozzá kell szoktatnom 🙂 De egész gyorsan sikerült elmagyaráznia mi a baja, szóval ez 5 percen belül lezajlott, és így nagyon büszke voltam rá is meg magamra is 🙂
Másik nagy felfedezésem, hogy miért sír séta közben, és miért nyugodott meg a barátnőm karjában is… Nem hisztizik, vagyis, de, de okkal, mert most már messzire lát, de a babakocsiból csak az eget látja és az már nem elég neki 🙂 De azért mondom a tegnap esti szituációt, mert a Párom is jött velünk sétálni (és én még fagyit is kaptam :)) nah, és a kiscsaj elkezdett bőgni. Hős apuka persze nem kényezteti el, de az Ő kislánya ne sírjon, abban a pillanatban kivette a babakocsiból. Alíz vigyorog és elkezd nézelődni, és amint megálltunk, vagy valami takarta az ő kilátását (pl pofátlan módon az apja válla), azonnal elkezdett sírni 🙂 Szóval, csak fel akarja fedezni a világot és nem ok nélkül sír. 🙂
De most az éjszakája is jól telt, negyed 5kor nekem kellett keltenem, hogy enni meg inni kéne, mert ki fog száradni.:) és mosolyogva kelt, komolyan el tudtam hitetni vele, hogy ez valami marha jó dolog, hogy kiveszem az ágyból és átpelenkázom 🙂 Nah, jó a kaja biztos finom volt 🙂
Aztán reggel jöttek klímát szerelni, így a mi sorsunk, az lett, hogy lementünk a Parkba. De le a kalappal, nagyon jól bírta a beton fúrásának a hangját. Én már a falat kapartam, amíg fent voltunk, Ő meg csak mosolygott és vigyorgott 🙂 Sőt, ma először elkezdett cuppogni, amikor puszit adunk neki. Persze az apjának.. de utána én is kaptam egyet 🙂 De már valamelyik nap az arcára is csinálta a Páromnak, csak én nem akartam elhinni, hogy ennyi mondóka pusziszkodás és miegymás után egy pasi miatt (nem érdekel, hogy az apja) letaszít és nem én kapom az elsőt 😀
Aztán mennünk kellett szurira.. És a Párom nem tudott eljönni, mert még itt voltak a klímások… Utálom a dokit. Megint előröl kezdte a vizsgálatokat, sztem tuti elfelejtette, hogy voltunk múlt héten is. Súly: 4800, vagyis 250 grammot hízott , ami szuper, és 58 cm 🙂 vagyis 2 cm-t nőtt (nekem utoljára csak a hasam vagy a fenekem nőtt ennyit ennyi idő alatt – és nem, nem a terhességtől :))
Kezdődött a Rota beadásával, ami annyi, hogy a szájába öntik.. Mindezt 3000 forintért, és el volt ájulva a doki, hogy milyen ügyesen megitta, sőt nézett, hogy nem maradt esetleg???
Nah, térjünk át az oltásra, amiben sztem a legrosszabb, hogy teljesen satuba fogják… Combiba adják, a kis husikájába 🙁 És leszorítják hozzá a két lábát, nekem meg a kezeit kellett fognom. Jelzem, ha nem ijedne meg eddig a pontig a gyerek, a durva lefogástól tuti beparázik. A szúrás meg se érezte, csak sztem utána a fertőtlenítő kezdte el csípni (nekem is mindig ez van) és akkor kezdett el ordítani. A második szúrásnál, már előre tudta mi lesz,így időben sírt … 🙂 Majd a nővér rám ordít, hogy vegyem már kézbe, hogy ne sírjon és nyomjam a szuri helyét. Egy, ott állt az orvos, alig tudtam felvenni, kettő nem is látom a szúrás helyét, honnan tudjam, hol szorítsam… És szegény nagyon sírt 🙂 De csak kb 2 percig, vagy addig sem. Kijöttünk, és már csak bújt. jah, igen, fel vagyok jogosítva, hogy ma egész nap a kezembe legyen, mert azt mondta a doki, hogy babusgassam… csak ezt Alíz nem hallotta,mert ő konkrétan azóta alszik (kézben nem, csak kiságyban hason hajlandó) és csak enni meg inni kelt fel. Mérem a lázát, mert azt kell, ha lázasodik, akkor meg kúp, de 36,7, szóval minden úgy néz ki rendben, vagy csak elhúzódó hatás 🙂 És igen, itt a mondatokban el volt rejtve, hogy megvolt az első lázmérés. Nem kellemes, de annyira ügyesen tűrte. Elmondtam neki, hogy mit fogok csinálni, hogy kellemetlen lesz… Erre felhúzta a kis lábait, mintha tudná, hogy mit kell csinálnia 🙂
Majd a Párom hazaért az új teszt hordozóval, amibe így elsőre beleszerettem, és ugyan hőség riadó van, de mivel már klímás a lakás, holnap kipróbálom idebent (csak előbb kimosom), mert azt mondták jót tesz a csípőjének… Sajnos most már mindkettő kattog, amit nem értek, mert naponta 3szor tornáztatom. Kérdezem a dokit, mit csinálhatok, erre azt mondja semmit, csak ez rossz előjel… Köszi a megnyugtató választ.
Nem túl proaktív a pasi. most kiderült, hogy a D vitamint rosszul adom neki, mert ugyan a tájékoztatóban az van, hogy cumisüvegbe lehet adni, ha megeszi az egészet, de a doki szerint az nem jó, mert rátapad a cumi falára és akkor nem jut be a szervezetbe. Csak nem értem ezt miért 1 hónap után kell mondani, mikor ez van a leírásba. Mondom, de a kiskanalat meg nem nyalja le a 2 hónapos csecsemő, szóval marad a szájba cseppentés? Nem az sem jó, mert akkor lehet, hogy kettőt cseppentek.. Nah, valakinél egyéb alternatíva ? 🙂
Nah, de a lényeg, hogy egy hős az én kis drágaságom 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: