És már július van :D – 2015.07.03

Sziasztok,

 

Nagyon jó hetünk volt, és remélem nektek is 🙂

 

Alíz elkezdett egyre többet gagyogni, és biztos vagyok benne, hogy az ÁGÚ az az anya lesz, a PU pedig az apu 🙂 – habár ez azt jelentené, hogy minden mást GÚ-nak fog hívni, de akkor is 🙂

 

Szegénykémet nagyon kiborítja az időváltozás, nagyon rosszul viseli a frontokat. Továbbra is nagyon jó alvó mennyiségre, de sajnos nagyon felszínesen alszik.. Egész éjjel nyüffög, vinnyog… és mindezt csukott szemmel. Szóval mi Macival folyton ugrálunk, ő meg, ha felébred arra, hogy bent vagyunk nála, akkor furán néz, hogy ki hívott titeket és miért zavartok? 🙂

 

Elkezdte a kezét enni, ami a védőnő szerint azt jelenti, hogy az ínye alatt beindult valami. Ami jelentheti azt, hogy egy hónap múlva jönni fog a foga, de azt is, hogy majd csak fél év múlva 🙂 – vicces, hogy mindenre kb ilyen pontossággal tudnak válaszolni 😀

 

Nagyon jó nézni, ahogy egyre több mindent fedez fel. Már nagyon ki tudja fejezni, hogy “vigyél már le sétálni, mert levegőzni akarok”. És elkezdett mindent megrágni )szegény fejlesztő kocka érezte meg először, hogy milyen is nyálasnak lenni 🙂 És arra is rájött, hogy a játszószőnyegen tudja egyszerre a bohócot ütni és a lábával a labdát, így igen csak nagy hangzavart tud csinálni 🙂

 

A múlt héten már felfedeztük, hogy a legjobb hangszer az üres sárgaborsós zacskó, de ezen a héten tovább bővítettük ezt a kört és hozzájött egy nagy barna boríték is, szóval tiszta mekka van a kiscsajnak.

 

Megvolt az első igazi papás etetés 🙂 Elkísértek a nődokihoz, de közben megéhezett 🙂 Nagyon cukik voltak (én meg közben habos kávét iszogattam, persze koffeinmentes szójatejes verzióban, amit fehér ember már kávénak sem nevez, de nekem szuper volt :)) De a legviccesebb az volt, hogy mennyien megbámulták Macit, pedig nem is mellből etetet a kávézóban 🙂

 

Ha jól sejtem (és még nem estem ki annyira a folymatokból:)), akkor kb a teljesítményértékelés időszakában vagyunk 🙂 Gondoltam, akkor én is beszélek kicsit a teljesítményekről 🙂

Szóval, volt már  néhány főnököm, de egy sem volt ilyen sokat követelő, mint Mazsi 🙂 nem ismeri a munkaközi szünet, a napi és a heti pihenő idő fogalmait. Nem tiszteli a magánéletet, de még az ember saját ágyának a fogalmát sem 🙂 7/24-es ügyelet van és azt is folyton elvárja, hogy kitaláljam a gondolatait és ha ez elsőre nem sikerül, akkor teljes hiszti van (jajj, az nagyon cuki, lekonyul a szája, megvetően néz, majd elkezd üvölteni, de ha ezt látja az ember nevethetnékje támad :))

De  a motivációs képessége hihetetlen 🙂 Csak mosolyog egyet vagy kacag egy kicsit és ahogy az orvosom mondta, úgy csinálunk mint a nyári hóember (elolvadunk 🙂 ). De elég az is, amikor már teljesen tisztán és tudatosan ránk néz vagy fordul a hangunkra 🙂 vagy etetés közben simogatja az arcomat. 😀 Eddig is nagyon imádtam a vele töltött időszakot, de ahogy tágul számára a világ egyre hihetetlenebb 🙂  – szóval azt hiszem nála ez a dícséretek csúcsa 🙂

 

Legyen szép hétvégétek!

 

 

ui.: tesztelve, hogy  a méhen belül hallják-e a zenéket. A pocakban az egyik kedvence Ed Sheeren volt és valamelyik nap beraktam a CD-jét és ragyogott a szeme 🙂