Sziasztok,
nem tudom ki hogy van vele, de én már nagyon gyűlölölm ezt a meleget 🙂
A légkondi ugyan nagyon jó, de én szeretek levegőn lenni, a Törpével viszont ez nem annyira egyszerű, ha leviszem azért van lelkiismeret furdalásom, hogy kiteszem ennek a melegnek, ha meg nem, akkor meg az zavar, hogy csak az erkélyen levegőzik 🙂
De ezt leszámítva nagyon jó napok állnak mögöttünk. 🙂
Kezdődött a szombattal. Azt nem tudom honnan érzi, hogy szombat-vasárnap van, de nagyon helyes módon olyankor fél órával tovább alszik, vagyis nem fél7kor, hanem 7kor ébreszt minket, vagy ébredünk arra, hogy megint kidugta valahol az ágyvédő mellet a kis kezét és nem fogja tudni visszahúzni 🙂 Egyébként ez hihetetlen letesszük az ágy végébe, éjjel 3-szor 4-szer viszarakjuk a kiinduló helyre, reggel mégis az ágy elejében találjuk 🙂 Sztem éjszakai kúszó a gyerek 🙂
Szóval a szombat a családi laza nap, elmentünk vásárolni. Eddig ez úgy működött, hogy kiscsaj be az autóba és két perc múlva nem volt magánál, azonnal kidőlt. Mondom “volt” 😀 most már nem , ugye most már lát akár több méter távolságba is élesen, és érdeklődik. Szóval beültünk egy kávézóba, ami nem érdekelte (kezdek kétségbe esni,hogy még nem érdeklődik a kávézók varázsa iránt ) és bealudt 🙂 Tartott addig, amíg be nem mentünk a ruhaboltba. És mivel neki vettünk ruhákat így nagyon érdekelt volt ám 🙂 Maci pedig jó apukaként mutogatta neki a ruhákat, hogy melyik tetszik neki 🙂 persze minden színesre mosolygott, de ez égi jel volt, hogy meg kell őket venni 🙂
De amikor nem neki való ruhákat néztünk, akkor is nagyon kedves volt, mert megnézte miket veszünk – bár jóval kisebb érdeklődéssel 🙂 Egy standnál pedig kint voltak állatmentők és gyűjtést rendeztek. Olyan helyes volt, ahogy nézte őket, főleg a kézben lévő kismacska nyűgözte le 🙂
De visszatérve a melegre és a sétára, úgy sikerült megoldani, hogy reggel 7kor megyünk le sétálni, és akkor még tömböket tudunk menni, ha meg nem sikerül, akkor 2-ig árnyék van a ház előtt, meleg van, de legalább mozog a levegő. Mivel én mindig korán kelő voltam, így ez engem nem zavar, de nagyon vicces, hogy csak kutyasétáltatókkal találkozok, ők meg úgy néznek rám, mint egy ufóra 🙂 Maci pedig nagyon örül ennek a hajnali sétának, mert a pékség előtt megyünk el, ahová be lehet menni babakocsival, szóval Ő az igazi nyertese ennek a sétának 😀
A hét legjobb pillanata viszont az első ölelés volt 🙂 Tudom, hogy valószínűleg véletlen volt, de olyan cuki volt, ahogy kapaszkodott a nyakamba a másikkal meg átkarolta a másik oldalról 🙂 – imádom 🙂
Ezt azért tovább is fejlesztette egy másodpercen belül, mert ebben a pillanatban felismerte, hogy ha már tud markolni, akkor ezt a képességét is felhasználja (“ha már anya percek óta arról beszél, hogy mennyire imád, és milyen cuki vagyok…”) És jelentem, elkezdte markolni a hajam… azt hittem ezt megúszom, mert minden barátnőmnek nálam hosszabb haja van (ami valljuk be őszintén nem nagy kihívás :)) – és azt hittem, majd rajtuk kiéli ezt a vágyát. Nem, az én rövid hajam kell neki 🙂
A kezét pedig egyre aktívabban használja. Most már kezdi összerakni, hogy a keze az az övé és nem csak össze vissza lehet vele csapkodni, és ezen a héten elkezte követni is. Ennek eredménye, hogy báboztam neki Mazsolával és elkedzte símogatni 🙂 Sőt aztán szkanederezett Mazsival (mármint a bábbal). De hiába magyaráztam neki, hogy a lényeg, hogy elindítjuk a “meccset” , Ő folyton lenyomta a kezem, nem értette, hogy meg kell várni az indítást és esélyt kell adni a gyengébbnek is 🙂
A fürdésben pedig nagy lépést tettünk előre. Már pancsol 🙂 a kis lábával annyira csapkodja a vizet (közben kacagva, szóval nem a menekülés miatt csinálja :)), hogy tiszta víz lesz a fal 🙂 Azt hiszem le kell szokni a szobában fürdetésről 🙂
Szép hétvégét Nektek 🙂
Gy. 🙂
ui. : Párom szerint kicsit beteges a fényképezési mániám. Két hét alatt 250 kép és 4 video (csak azért ennyi, mert azt csak a telefonomon tudok, mert ciki, nem ciki a fényképezőn még nem jöttem rá hogyan kell :))… Ugye egyáltalán nem vészes? 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: