A kihívások hete – 2015.10.22.

• Pearlym85
• 2016. február 19. péntek

Sziasztok,

remélem élvezitek, hogy rövid hét van 🙂 Gondoltam most nem felejtem el ezt, és időben küldöm a levelet, de nehogy valaki azt gondolja, péntek van 🙂

Először is nagyon köszönöm a múlt heti sok levelet (bocsánat, hogy nem válaszolgattam, de majd elolvasva rájöttök miért), de nagyon jól estek. Egyrészt, mert megtudtam, hogy rajtam kívül sokan szeretitek az esőt, másrészt, mert mostanában nem kaptam leveleket és kezdtem aggódni, hogy unalmas lettem 😀

Szóval miért is volt ez a kihívások hete 🙂 Mazsinak azért, mert szombaton egész délutánra és estére magára hagytuk. Esküvőre mentünk 🙂 És a barátnőm maradt vele. Nos meg kell állapítanom, hogy az mi egyszem kicsiny lányunk Áruló! Pár percig csodálkozott, hogy nem vagyunk sehol, majd a barátnőm fél óránként vigyori képeket küldött… nah, igen, örültem, hogy jól megvan nélkülünk is (így mehetünk januárban koncertre – hurrá!) nah, de azért mégiscsak hiányolhatott volna minket 🙂 És tényleg igyekeztem, de 5 percenként a telefonomat néztem, hogy vajon minden rendben van-e 🙂

A menyasszony egyébként nagyon gyerekmániás, és nagyon akarata, hogy Alíz is ott legyen, de az senkinek sem lett volna jó, nem akartuk esetleg sírással tönkretenni a nagy napját. De a képeslapra csináltunk neki mancs lenyomatokat 🙂 Nagyon vicces lett, nem igazán tudtuk rávenni a Kiscsajt, hogy nyújtsa ki a kezét 🙂 Szóval nagyon viccesek voltunk, ahogy ketten feszegettük a kezén az ujjait, Ő meg azt hitte ez játék és nagyokat kacagott közben 🙂

De mégis lógtunk az ördögnek egy úttal, ugyanis elhagytuk az esernyőmet az étterembe, amit a leánybúcsúmra kaptam és fontos emlék nekem, szóval vasárnap Alízzal elsétáltunk (laza két óra volt :)) Szóval igazából Ő is ott volt, csak egy félnap csúszással. 🙂

És akkor egy kicsit az én kihívásomról. Maci kórházba van kivizsgáláson. És úgy alakult, hogy minden barátnőm vagy tréningen vidéken /külföldön volt, vagy olyan beosztásban dolgozott, hogy nem tudott eljönni, vagy kismama. Szóval nagyon kettesbe maradtunk 3 napra Mazsival 🙂 És grátisz (amiért a kismamák a közelembe se jöhettek) elképesztően lebetegedtem! Az igazi nem akarok kikelni az ágyból és mindenki menjen a …-ba lebetegedés. Se levegő se hang. Szóval izgi 3 nap áll mögöttünk. De ugye nincs olyan, amit 2 nő ne tudna megoldani, szóval vettük az akadályt 🙂 Csak nagyon izgultam, hogy nehogy elkapja Ő is, de a védőnő megnyugtatott, hogy az anyatej védi, másrészt egyszer úgyis betegnek kell lennie… Ezt azért nem fogadtam kitörő örömmel 🙂 Bár sokkal jobban fogadtam, mint azt az ötletét, hogy vegyek fel maszkot és azzal játsszak vele 🙂 Teljesen reális elképzelés 🙂

És nagyon érződött Mazsin, hogy nagyon hiányzik neki Maci, a második napon már nagyon nehezen lehetett vele bírni, folyton Maci székét nézte és megrovóan nézett rám 🙂

Nátha mentes kellemes hétvégét Nektek 🙂