Sziasztok,
remélem jól telt a hetetek 🙂 Igazán senki nem lehet szava az indián nyárra 🙂
nekünk elképesztően jó hetünk volt 🙂
Megtaláltam a legbababarátabb pénzköltési helyszín, ugyanis múlt héten megvolt a kiscsaj első Ikeázása, ami nagyon tetszett neki 🙂 habár a plüss állatok nyűgözték le a legjobban 🙂 Engem meg az, hogy folyton odajöttek és benéztek a babakocsiba. Bár a kedvencem, ami már határeset volt, az egy 60-as férfi, aki engem is ellökött a babakocsitól , hogy megnézze, mert a felesége mondta neki, hogy mennyire igazi baba és ő olyan rég látott ilyet. Majdnem megkérdeztem tőle, hogy miért eddig csak műbabákkal találkozott? 🙂
Illetve az első hely, ahol a pelenkázó használható is, eddig mindenhol klausztrofóbiás rohamot kaptam. Itt csak egy valami zavart, ha bejött valaki a mosdóba, azonnal kirohant a barátnőihez és berángatta őket, hogy “jé, nézzétek , baba…” Maci már nem tudta elképzelni, hogy mi lehet odabent, hogy ennyien gyülekeznek 🙂 – szóval hely volt, mégis jött a klausztrofóbia 🙂 Alíz viszont mosolygott mindenkire 😀
Persze ez csak addig lesz nálam kedvelt helyszín, amíg nem tudja azt mondani, hogy”anyu, Apu, vegyétek meg!!!” 🙂
Eheti elsők: Elkezdett enni 🙂 hogy is mondjam, megértettem miért kell annyira sok ruha egy kicsinek 🙂 Ennyi mosást nem lehet ép ésszel elviselni 🙂 és mivel még volt barack, ezért őszibarackkal kezdtük a hozzátáplálást 🙂 Szóval minden barackos 🙂 Első napokban nem volt túl sikeres a dolog, mert kézben próbáltam etetni, de szerdán megtört a jég, és végre rájöttem, hogy erre is jó a pihenőszék, amíg etetőszéket nem tudunk használni 🙂 És így már nagyon tetszik neki a dolog, tömi befelé ezerrel 🙂 És mivel textil pelussal körbe van bástyázva, így ő nem barackos, az én ruháimról inkább nem beszélek. Fogalmazzunk úgy, hogy a fekete és a piros sok mindent elbír 🙂 És szerencsére az egyetemről elég sok ilyen színű együttesem maradt 🙂 A második kajája pedig egy plüss teknős volt, szóval igazi ínyenc a kiscsaj.
És a héten először közvetlen közelről barátkozhatott gyerekekkel. Először az egyik barátnőm volt itt az egyéves kislányával, aki nagyon vagány, kivette Alíz összes játékát a járókából és körbedobálta őket a lakásba. Ez azt hiszem a “ki mennyi játékot talál meg a követező napokban” című társasjáték 🙂 Alíznak mondjuk ez nem annyira tetszett, főleg mikor Polett elvette a cumiját is 😀 leszoktatás elindult 😀 de igazából nem nagyon érdekelte, hogy másik gyerek is van. De aztán elmentünk jógára és ott felélénkült. Ott nagyon tetszettek neki, főleg a kisfiúk, negyed órán keresztül képes volt bámulni, ahogy az egyik kissrác bebújik a játékos ládába, majd sír, amíg az anyja ki nem veszi és ez körforgásban 🙂
És elképesztően büszke voltam rá a jógán 🙂 nagyon jól viselkedett. Mellette két kicsi is ordított, ő meg csak mosolygott, majd 10 perc után bealudt és a jóga végén ébredt, kb olyan tekintettel, hogy “mehetünk végre?”
És új trükköt tanult a kezével is. Most fedezte fel, hogy egyik kezéből át tudja tenni a dolgokat a másikba 🙂 Gyakorlatilag fél órákat tud játszani a kézfejlesztő labdájával és csoidálja magát, hogy mikre nem képes 🙂
Tegnap pedig ortopédián voltunk, ahol megdicsértek minket, hogy látszik, hogy használt a terpeszpelus, mert már egyáltalán nem kattog a csípője. Én szorgalmasan bólogattam és hallgattam mélyen, hogy egy hónapja azt se tudom, hogy hol van a lakásban 🙂
És a végére a heti kedvenc poénom, csak sajnos nem tőlem származik és felvállalhatatlanul sok időbe telt míg leesett, pedig mindig Kisaszaltszőlőszemnek hívom Mazsit, mikor kiakaszt. Szóval a barátnőm: “Remélem szőlőt nem akarsz neki adni, mert az az ő esetében kannibalizmus lenne…”
Szép hétvégét nektek
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: