Sziasztok,
ismét eltelt egy hét, pedig olyan, mintha pár napja írtam volna nektek 🙂
Először is megváltoztak Alíz alvási szokásai. És ez azzal indult, hogy úgy döntött korán kelő lesz és 6kor kipattan a szeme… Hogy is fogalmazzak, szeretem én a kihívásokat, nah de nem a fejnélküli futamokat. Szóval szigorú elhatározásom volt, hogy ezen nemes szokásáról bizony leszoktatom a kisasszonyt 🙂 Persze most mindenki azt várná, hogy azt írjam, belebuktam, feladtam, de nem 🙂 Én nyertem 🙂 tegnap pl fél8ig aludtunk 🙂 (jelezném, míg dolgoztam 5kor keltem a futás miatt, szóval el vagyok kényeztetve :)) De ennek, mint mindennek a világon, ára van. ezt pedig úgy hívják: “alszom én még egy órát /másfelet, Anyu mellkasát”.. De mit tehet az ember lánya, ha álmos, megtörtem, inkább a mellkasomon aludjon, minthogy felkeljen hajnalban 😀 De ez csak a kezdet volt, két nap után kiegyeztünk a 7 órás kelésben, egy 6órás hátsimi és pusziszgatás mellett 🙂
A héten teszteltem, hogy tudunk-e boltba menni és nagyon jól vizsgázott a kiscsaj, ugyanis a bolt előtt ordított, megkértem, hogy amíg bent vagyunk, addig ne tegye, és sikerült, csak mikor kiléptünk kezdett el bömbölni 🙂 Bent meg mindenki idiótának nézett, mert mindent megmutattam neki, amit vettem és elmondtam mi minek kell 🙂 De ő élvezte, és ez a lényeg 😀
És eljöttek az első kettesben töltött napok. Páromék tervet szállítottak, így éjjel csak pár órákat volt itthon, szóval női szekció volt 🙂 És ugyan nem vagyok feminista, de igen, két nő mindent meg tud oldani 🙂 Anyás fürdés volt (aminél én jobban kétségbe estem , mint ő ) és egyedül is fektettem le. Pár percig nézett a hálószobánk felé, ahol maci mindig jön esti puszit adni, de aztán úgy döntött, hogy a fáradtság mégiscsak rosszabb, mint a puszi nélküli elalvás, és elaludt. 🙂
Sajnos megvolt az első rémálom is. Szegénykém éjjel sírva ébredt, folytak a könnyei, és nem ébredt fel, hanem csukott szemmel ütött mindent és mindenkit, amit vagy akit csak eltalált. Alig bírtam felébreszteni, annyira mélyen aludt. nah, ez a tipikus, majd megszakadt a szívem volt.
És másnaptól indult a móka, ugyanis elkezdett nagy mennyiségben puszit adni. vagyis, erősen megöleli a nyakam, odafordítja a fejét és összenyálazza az arcom, de tuti biztos vagyok benne, hogy ezt bizony puszinak szánja, mert fél perc múlva cuppog is egyet 🙂 – hát igen, ez a fázis késés 🙂 – És egyre biztosabb vagyok benne, hogy lenyelt egy csigát a gyerkőc. Egyéb esetben nem tudom elképzelni hogyan képezhet ennyi nyálat egymaga 🙂
A jóga hasonlóan zajlott, mint egy héttel korábban, 20 percig nézte a többieket, hogy miért sírtok, itt nagyon jót lehet aludni, majd ezt be is mutatta, és végig durmolta az órát… Igyekszem vele átbeszélni a dolgot, de nem nyitott a délutáni alvásának az átütemezésére, szóval kipróbáljuk a délelőtti órát 😀
A hozzátáplálás pedig nagyon megy, gyakorlatilag egy étkezést teljesen ki tudtunk váltani. és az alma nagy kedvenc lett, egy almát megeszik, majd néz, hogy miért csak ennyi. és kajával nem viccelünk. Rosszul reszeltem le és maradt benne egy kis darab és kivettem a kanálból, hogy nehogy bekapja. Erre olyan tekintettel nézett rám hogy: ” ki vagy te hogy beleeszel a kajámba, mész onnan, teszed vissza!” 🙂 – jajj, megfogadtam, hogy nem irkálok a gyerek nevében, ígérem leszokok róla 🙂
Volt védőnői vizit és teljesen megfelel minden követelménynek. olyan édes, most kezd rájönni, hogy tud dolgok után nyúlni akkor is, ha nem a feje fölött vannak, meg ha a labdával megüti a csörgőt, akkor az ugyanúgy zörög. Sőt elkezdett velük legózni, próbálja egymásba illeszteni őket és persze egymáshoz ütögetni. mondanám, hogy zene füleimnek, nah, de az azért mégiscsak túlzás lenne 🙂
És mivel sejtem, hogy nem mindenki imádja annyira az őszt, mint én, gondoltam küldök nektek egy kis játékot, hogy jobban élvezzétek ezt az időszakot 🙂 Boldog bingós őszre fel 🙂
Szép hétvégét Nektek
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: