Ünnepek után – 2016.01.08.

• Pearlym85
• 2016. február 19. péntek

Sziasztok,

Remélem csodásan teltek az ünnepek, bár egy héttel a munka megkezdése után, ha jól sejtem már el is felejtettétek, hogy voltak ilyenek 🙂

Nekünk nagyon jól teltek. A kiscsaj igazán élvezte, hogy körülötte forog a világ és ha azt nézzük, hogy a nagyszülők folyton kézben akarták tartani, nem is csodálom, hogy élvezte 🙂 Ennek csak az vetett gátat, hogy apukámnak közben begipszelték a kezét, így legalább ő nem ragaszkodott az egész napos kézben tartáshoz 🙂

Anyuéknál nagyon nagy karácsonyfa volt, így teljesen kiélvezhette a sok égő és a rengeteg csillogó valami részét. És persze az ajándékbontás volt a legjobb, hiszen a papír csörög zörög. Volt olyan, hogy az ajándék már nem is érdekelte :). Az én édes, kedves bátyám úgy döntött, hogy a gyerkőcnek ideje megismerkedni az állatvilág kevésbé kedvelt tagjaival, így vett neki egy plüss kígyót, amit még hajtogatni is lehet. Tudni kell, utálom a kígyókat, még az ilyen cuki plüss rózsaszínt is, Alíz viszont beleszeretett és el se akarja engedni. Kire ütött ez a gyerek???? Nem baj, mondtam Tesómnak, hogy ha igazi kígyót akar majd, akkor azt mondom, hogy nála tarthatja őket 🙂

De szerencsére az állatokkal kapcsolatban egyébként is nagyon befogadó és cseppet sem félős. Egy percre nem néztünk oda, és a macska, amelyik nagyon nem kedves és barátságos (ha mond az valakinek valamit, egy orosz kék macska), felugrott a székére. Alíz ránézett, megsimizte az orrát, a macska meg se mukkant, csak elugrott onnan. Következő alkalommal már Alíz nyugodtan lelökte, mondván ez az ő területe és a macska egy szót se szólt, bezzeg Maci ugyanezért a mozdulatért elég csúnya sebet szerzett :). És ezután csak úgy lehetett a kiscsajt etetni, hogy a macska felé fordítva, hogy lássák egymást… Amikor erre nem figyeltem én is kaptam egy karmolást a macskától…

De a kutyával is örök barátságot kötött, és nagyokat kacagott, amikor az megnyalta a kezét 🙂 és szerencsére ugyanennyire tetszett neki az  a pillanat is, mikor emiatt vittem kezet mosni. Épp anyás hangulata van, így folyton bújik, és mikor megengedtem a csapot, elkezdett kacagni és befúrta magát a vállamba, meg szorította a karom 🙂  – ő sem tudta eldönteni, hgy féljen vagy élvezze, de az utóbbi mellett döntött.

Az ételekkel meggyűlt a bajunk, mert folyton azt akarta enni, amit mi. De persze ennek korlátai vannak. És hihetetlenül boldog volt, mikor ehetett a grill csirke mell részéből és mikor Maci a saját kanalával adott neki egy kis lencselevest – hiszen nem állhatunk a gyerkőc gazdagságának útjában 🙂 Ennél már csak az lett nagyobb boldogság, mikor a kölyökpezsgőből kapott egy kis kanállal, aminél azt hittem fintorogni fog, de nem, imádta az ízét, meg hogy csípi a száját 🙂 És mivel most ismét szerelmes a hangjába, már nem csak gagyog egész nap, hanem nyaminyami hangokat is hallat, ami elképesztően édes.

Pörgés forgásban viszont világrekord, az nem is kérdés, hogy az egész szobát bejárta forgással, de egy másodperc alatt bent volt a a radiátor alatt. Alig bírtam kikönyörögni, hiszen ehhez át kellet csúsznia a kiságy alatt is, én meg azt hiszem kicsit nagyobb vagyok és nehezebben fértem be 🙂 Ő begurult, majd kinézett rám, nevetet és nyálbuborékokat fújt nyelv öltögetve. Komolyan vesz ám a gyerek 🙂

És akkor a legszebb pillanat. Maci úgy vett nekem szülinapi csokrot, hogy egy nagyot Tőle és egy ugyanolyat csak kicsibe Mazsitól. És olyan édes volt, ahogy a karján ült és az apját utánozva nyújtotta nekem a csokrot. De persze közben rájött, hogy ez izgibb dolog, szóval visszahúzta és megtartotta magának :).

Legyen szép hétvégét!

Gy. 🙂