Sziasztok,
remélem szuper hetetek volt.
A miénk is az volt, csak megfelelő távolságból kell szemlélni 🙂 A múlt héten írtam, hogy a frontok nagyon megviselik. Nos, ehhez hozzájött, hogy már látszik a felső két fogának az alsó íve, szóval az nagyon fáj neki és magától úgy döntött, hogy bizony Ő most már csak egyszer alszik egy nap. és nem, nem összevonta a két alvását, hanem elhagyott egyet, így napközben max 1,5 órát alszik. Ami miatt persze fáradt, szemdörzsis, és bármennyire is elfogult vagyok, az hogy a fejét veri a földbe nem lehet másként fogalmazni, mint hogy hisztis 😀
Beindult a tavasz, így mi si úgy döntöttünk bevirágosítjuk az erkélyt. Ezért elmentünk palántákat venni és Mazsi nagyon élvezte, hogy szagolgathatja meg tapizhatja a fűszernövényeket. Végre valami, amit anya vagy apa nem tiltanak meg :). Bezzeg az ültetés közben nem volt ilyen aktív. Vagyis a földet szívesen dobálta volna, de azt én nem támogattam. 🙂
Vasárnap pedig megvolt mazsi születése óta az egyik legkihívásokkaltelibb napunk. Nos a gyerekvédő rácsok csak most csütörtökön érkeztek meg, így egy deszka lap volt betéve a konyhaajtóba Mazsivisszatartó elemként. Nos ebből Macitvisszatartó elem lett, ugyanis az én szerelmem átesett rajta. Ami önmagában nem lett volna gond, ha nincs ott az etetőszék, az ajtó és az asztal, amikbe össze vissza zúzhatja magát. Nos, Mivel mi is épp ott álltunk, így gyorsan csak elkaptam Alízt, hogy Ő ne kapjon a sodródásból, amitől Ő üvöltött, és alig bírtam lenyugtatni, úgy, hogy Maci kb 10 percig nem tudott megmozdulni. Szóval az egyik barátnőm megmentett és azonnal ugrott Mazsira vigyázni, míg mi a Szent János traumájának vendégszeretetét élveztük. (Ezt egyébként egyszer javaslom kipróbálni nézőként, egy évre elég sztorit szedtem össze unalmas percekre.) És igen, pár óra elteltével már nagyon jót tudtunk nevetni a dolgon 🙂 Hölgyeknek nem kell bemutatnom, férfiak – elnézést – , de tükör: Nevettünk, amíg rá nem jöttem, hogy ez azt jelenti, hogy Maci pár napig nem mozdul itthonról, így két gyerekre vigyázok 🙂
Alíznak bővül a játszótér. Mivel roppant jófej gyerekek és még kedvesebb szüleik járnak játszótérre, és elüldöznek minket a hintától elkezdtünk kreatívkodni, hogy egy ekkora gyerek mivel tud még játszani. és kiderült, hogy a miniatürizált rugós libikókára emlékeztető dolgokon már stabilan tud ülni és nagyon élvezi, ahogy a lábát lökdösve rugózik alatta 🙂
Evés. Nos, az én eddig mindent megevő Mazsolám, semmit nem eszik meg ebédre. A tízórai, uzsonna azok jöhetnek, de ebédre csak a dobozos műkajákat eszi meg. És igen, tudom, hogy ezek nagyon bevizsgált… gyerekkaják, de akkor is. Minden nap főzök neki, többfélét, és meg se kóstolja őket. Persze utána, ha én eszek valamit abba beleeszik és eleszi előlem az egész husimat. Szóval a hét második felében már azt csináltam, mivel ugyanazt esszük, csak Ő sózás előtt, így az én tányéromra szedem ki az ő kajáját is, és természetesen villával adom neki a kaját, mert kanállal már nem kell, az dedós. De uzsonnában fejlődik, ugyanis darabosan eszi a körtét és az almát is. Ez úgy néz ki, hogy egy falatot betesz a szájába a következőt a kezembe adja, hogy én tegyem be. Ezzel mindketten tiszta gyümölcsösek vagyunk, de kit izgat. 🙂 Tízóraira pedig bevezettem neki a kefirt, és eddig jól bírja, szóval remélem így is marad :). Valamint reggelire elkezdett kiflit enni. Imádom nézni, ahogy fogja a falatkákat és tömi befelé a szájába, miközben mosolyog, hogy bizony, bizony, azt eszi, amit mi 🙂
A hét csúcspontja, csütörtökön elkezdett mászni. Nah, jó, csak pár lépést, de magától mászott. Persze, ettől függetlenül inkább áll, már fél órákat gond nélkül, és a kiságy meg a járóka mentén lépeget akár egy métert is. És bármennyire is izgulok és aggódok, hogy jajj, elesik, nagyon ügyes, nagyon szépen megtanult pospira lejönni. Nagyon büszke vagyok rá 🙂
legyen szép hétvégétek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: