Sziasztok,
remélem az időjárás ellenére gyönyörű hetetek volt!
Nekünk szuper volt.
Természetesen, a szülinapja körül forgott a világ, hiszen kedden betöltötte az egy évet a mi kis Mazsolánk – igen, a beceneve rajta maradt. Úgy döntöttünk, hogy az első szülinapját hármasban ünnepeljük. Így a nap egy részében pizsi parti volt, amit látványra nagyon élvezett, majd egy Régiós bevásárlás következett. Itt nagyon büszke voltam rá, ugyanis leült a földre, nézegette a játékokat, fogdosta őket, majd visszatette a polcra, ahonnan elvette, csak két játékot tartott meg. Bár itt bizonytalan vagyok, mert az egyik esetében a választást egy 10 perces monológ előzte meg, miszerint: “Nézd, Picikém, Apunak is ilyen volt anno és nagyon nagyon szerette… Nézd azt csinálja, hogy… Ugye szeretnéd, ha megvennénk Neked…” Szóval nem vagyok teljesen biztos, hogy érvényesült a szabad választás joga, de sebaj 🙂
Ami nagyon nagy élmény volt neki is meg nekünk is, hogy a barátnőm, aki külföldön lakik, meg a távolabb élő rokonok csomagokat küldtek. Így 10kor becsöngetett a postás, szembe találta magát két pizsamás nővel, bár nem kérdés, hogy melyikünk festett vonzóbban, és hozta a csomagokat. Alíz meg csak kapkodta a fejét, hogy most komolyan kibonthatja, és tépheti 🙂 Annyira édes fejet vágott. Aztán kis segítség után rájött a nyitjára a dolognak és azonnal elkezdte pakolászni az új dolgait. 🙂
A torta komoly jószándékkal készült, de még komolyabb jóindulat kell hozzá, hogy szupernek lehessen nevezni, még jó, hogy a hétvégi családi szülinapozásra Anyukám inkább rendelt neki, de ez van, ha minden mentes tortát süt az ember lánya. Neki így is nagyon ízlett és ez a lényeg. És egyedül elfújta a gyertyáját 🙂 Persze előző nap már gyakoroltuk, szóval kicsit csalt, de azért nagyon ügyes volt. Bennem fel se merült, hogy a görög tűztől esetleg megijedne, csak mikor körbeküldtük az ünneplős videót, jöttek a kommentek, hogy vagányak vagyunk, de úgy néz ki, bírja a gyerek a strapát. 🙂
A baglyos képen az ünneplős pólója van, de nem lehet látni, hogy alatta szerepel a dátum és, hogy bizony 75 cm és 9,5 kg. Hihetelen, hogy 52 cm-re született és 2900 grammal.
De, hogy ne csak a szülinapjáról írjak, szót ejtek az etetés folyamatában tett előrelépésekről. Nos, a reggeli pipa, és lassan a vacsora is, és szerencsére nem bolygatta meg a lefekvést. Nyitott szemmel teszem le aludni, kap egy esti mesét, kis hát simit és egyre nyugodtabban alszik el. Azonban az ebédekkel megszenvedünk, nem csak azért, mert jön a foga és megint csak hűtött banánt enne banánnal, hanem mert idő volt rájönni, hogy bizony nem fog mást enni , mint mi. De ez odáig fajult, hogy a hétvégén a halat elette előlünk! De annyira sokat, hogy én nem eszek annyit egyszerre, és nem értem hova fér bele. Annyira helyesen ízlelgette, meg ette, hogy csak imádni lehetett érte 🙂
Nagyon büszke vagyok az elmúlt egy évünkre, Mazsi hihetetlen “alapanyag”, és csodálatosan fejlődött/fejlődik – én meg persze nem vagyok elfogult Anyuka. Imádom, mikor mesélek róla, hogy menyire probléma mentes, még egy koszmója sem volt, a legtöbb anyuka meg akar verni, én meg büszkén feszítek, hogy mennyire jó csaj döntött úgy, hogy hozzánk akar érkezni, velünk akar élni.
Bár be kell ismernem, hogy egy valamiben csúfosan elbuktam. Volt egy teóriám, hogy a gyerekeknek azért van “nem” korszaka, mert ezt hallják a legtöbbet, és én majd ezt jól bizonyítva, nem fogom ezt a szót használni…. Nos, ugyan Alíz az igen szót többet használja, lehetőséget adva ezzel Macinak, hogy naponta többször megkérdezze tőle: “Szereted Apát? – Igen!”, mégis egyik nap azt vettem észre, hogy csak a következőket mondtam: “Ne, Alíz ne mássz fel. Nem, ezt nem szabad. Nem, ez nagyon veszélyes. Ne, Kicsim, légyszi ne nyúlkálj be a rácson!” Szóval, nem tudok beszámolni róla, hogy ez megoldás-e erre a szakaszra 🙂
Legyen szép hétvégétek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: