A némaság fogságában
Mi történik egy gyerekkel, ha se az anyjának, se az apjának nincs hangja napokon keresztül? Nos, mi megtudtuk a múlt héten, ugyanis a kiscsaj nagyon kihasználta a kínálkozó alkalmat és bizony minden rosszaságot megcsinált, amit csak tudott. Mikor pedig megpróbáltunk rászólni, hogy talán nem kellene, akkor bájosan ránk nevetett és csinálta tovább. Az igazsághoz mondjuk az is hozzátartozik, hogyha rászólás az aktív tapsolás, vállveregetés, és padlón való toporgásból állt, amire azt hitte, hogy valami bennszülött néptánc és jót nevetett rajta. Így éld túl a hétvégét! 🙂
Szerencsére ismét végig alussza az éjszakákat, túlestünk a fog okozta nagy fájdalmakon. Igen, túlestünk, Ő a fájdalmon, én meg a fájdalom hangban történő megtestesülése miatti nem alváson :). Kijött a bal felső szemfoga és már áttört a jobb oldali is, szóval teljes a vámpír kinézet. De nagyon jól áll ám neki. egy valami maradt meg az a nózifolyás. Amiatt kicsit aggódom, mert főleg akkor folyik, mikor levegőn van, de nagyon remélem, hogy nem allergia lesz, mert az kemény lenne ilyen csöppséggel.
A bölcsibe történő belépés is alakul, bár hiszti van, de ezt megmondták, hogy egy-két hónapig lesz is, de nagyon jól tűri a helyzetet. Mikor bemegy a többiekhez hirtelen elmúlik a hiszti, főleg, ah Bálint is ott van, akinek a múltkor az anyukája azt mondta Macira, hogy „Nézd, ott van a barátnőd apukája”. Nah, a féltékeny apukának se kellett több, kétségbe esve jött haza, hogy mi van? 🙂 De ettől függetlenül érződik, hogy Mazsi próbálgatja a hiszti erejét, igen csak erőteljesen. Szinte minden percben talál valamit, amiért hangosan üvölthet, könnyezhet és nézi a reakciót. Velem rosszul jár, mert én leültetem a földre, hogy most akkor gondolkodjon magán és otthagyom, a bölcsi ugyanez, szóval remélem hamar letörjük ezen villódzásait.
A hét nagy eredménye, hogy sikerült szétválasztani a vacsit és a lefekvést. Úgy alakult egyik nap, az egyik nagyobb éhségrohamát meguntam, hogy mindent össze vissza eszik, és mondtam, hogy akkor most vacsorázunk. Ez volt fél8kor. Evett, majd játszottunk még, utána fürcsi, és letettem aludni. Kicsit értetlenül nézett rám, de 10 perc alatt bealudt. Nyüffögött3szor, kért tejet, de aztán, mi9nt a bunda úgy aludt. Így legalább nem teli hassal teszem le, és nem nyomja meg a pociját. És így végre rendesen reggelizik és jó nagy adagot. Főleg az új kedvencből a rántottából, abból elképesztő mennyiséget tol be.
És új teret hódított meg a játszótéren. Bizony, már tud ülve csúszdázni, minimális támasztékkal. Annyira nagyon ügyes, és utána megpróbál visszamászni. persze itt aktív „popótoló” segítséget kap, de nem ez a lényeg. És egy átcsúszdázott végig mosolygott nap után bizony jöttek az első lépések. Odament Macihoz a homokozóban. Csak 3 lépés, de az kapaszkodás nélkül. Hihetetlen, hogy alig pár hónapja még esetlenül feküdt a kezembe, most meg odasétál Machoz. Hiába, tökéletes…
