Az egész péntek éjjel indult. Nem aludt szinte semmi, ahogy mi sem, folyton fent volt, de legritkább esetben is 10 percenként. És semmi baja nem volt, csak sírt. Persze mikor én elaludtam 1kor, hogy most egy kicsit Maci vigyázzon rá, akkor csak Anya volt jó, és csak az én kezembe aludt. Próbáltam átvinni magunkhoz, de ott még csak lefeküdni sem volt hajlandó. Ez szombat reggelre csúcsosodott, amikor is 38,8-as lázzal indult a nap és maradt is ez az állapot délután 4ig. Sehova nem mozdult, pedig már elég sok kúp volt benne, de semmi. A Nurophen volt, ami levitte fél óra alatt és tartott is pár órát, de ez már csak délután jutott eszünkbe. Senkinek nem kívánom, hogy lázgörcsre hajlamos gyerkőcöt kelljen fürdetnie. De Maci boltba volt a láza meg nagyon ment felfelé, és nem volt más ötletem. Segített is, Ő élvezte is, én meg frászban voltam, hogy nehogy baja legyen. – úgy néz ki a lázgörcsöt a szülőnek is ki kell nőnie 🙂
Az elalvási szokásai megváltoztak a héten. Eddig ugyanis úgy aludt el, hogy letettem, kimentem, nyüffögött, bementem, ivott és aludt is. Ez megszűnt. Most át kell mennem a szobánkba, amit ugye ajtó köt össze az övével, le kell ülnöm az ágyba, csendbe, őt nem zavarva, és addig ott ülni, amíg elszendereg, ami max 5 perc, és tudom, hogy másoknak ennél sokkal nehezebb dolga van, de nekem már ez is fura és hozzá kell szokni.
A hétfő kedd rendben lement, játszottunk sokat, egy huzamba áll és táncol, és nagyon vidám volt még akkor is mikor egyedül maradt a bölcsibe, mert a 2 résztvevőből egyet elvittek negyed5kor. Úgy volt, hogy hétfő este szurit kap, az agyhártya gyulladás ellni védőt, de persze nem kapott a láz miatt, habár a doki is megmondta, hogy semmit nem lát rajta, hogy miért volt lázas, ahogy mi se értettük, de sebaj, majd pénteken. Volt ez a terv hétfőn.
Szerda reggelre újraindult a dolog. Szerda reggel 38-cal ébredt, visszaaludt a kezembe, majd egy huzamba esett össze. Lehangolt volt és persze lázas. Macival felesbe vittük a napokat, hogy dolgozzunk is mellette. De semmi tünet,se orrfolyás, se étvágytalanság, csak válogatás, de valahogy az édesség és a gyümölcslevek mindig bejutottak a szervezetébe :).
A betegség persze leginkább arra volt jó, hogy ismét ráébredjek mennyire, de nagyon gyűlölöm én a házi dokit és mekkora bunkó is, de ezen túl kell lépnem. Hívtam szerdán, hogy menjünk-e, de azt mondta, hogy csak akkor, ha másnap is lázas lesz, addig nem igazán érdekli, biztos valami vírus.
Nos, lázas lett. Szóval Maci ment vele a dokihoz, egyrészt én dolgoztam, másrészt nem nagyon akar a közelébe engedni, mert félő, hogy kikaparom a szemét, vagy elküldöm valahová egykedvesebb pillanatomba. Végig nézett mindent és semmi baja. Van egy makkegészséges lányunk, aki folyamatosan lázas. Végül azt mondta, hogy talán a mandulája egy nagyon picit pirosabb, de semmi extra, de azért kapunk kanalast meg orrcseppet, meg új kúpot, mert a múltkori azért nem hat, mert véletlenül a csecsemő változatát írta fel. No comment…
A kanalas gyógyszer azt gondolom csak egy kor felett móka. Megkóstoltuk, hiszen az anyatejen kívül semmit nem adunk neki, amit nem teszteltünk, és nagyon finom. Nos, ezt Mazsi nem érezte át, ugyanis kiköpte és csúnyán nézett ránk. Másnap már azzal vertük át, hogy a poharába öntöttük és megitattuk vele, de utána a tejre nézett gyanúsan és nem hitte el nekünk , hogy ennyi volt. Szóval szenvedünk vele, meg az orrcseppel is. Persze pénteken még mindig 39 volt a láza, amitől már nagyon kétségbe estünk, de ha vírus, akkor az bizony 3-4 napos. 🙁
Mióta beteg folyton bújik, amit azért élvezek. A minap épp az ölembe ült, és gondolta,m megfésülgetem, és ahogy fésültem a haját, ami már nagyon nagy és dús, olyan nagy lánynak láttam. Olyan fura érzés volt, hogy most született és már kész kis emberke, a mi csodálatos Lányunk. <3
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: