Sziasztok,
Igen, igen, már két hónapos a kiscsaj 🙂 És mennyit változott 🙂 Valamelyik nap észrevettem, hogy lassan keresztbe végigéri a játszószőnyeget 🙂 És a mózesbe se nagyon tudok már a fejéhez meg a lábához pakolni 🙂 És persze Majom úr, mint állandó kísérő is jó mérce, mert egyre fogy köztük a különbség 🙂
Próbálom szépen megfogalmazni a múlt hetet : nem volt egyszerű 🙂
Ez a meleg teljesen kiborította szegényt, nagyon megvislete. Az utolsó napra eljutottunk oda, hogy hiába fürdettem 3 óránként, törölgettem hidegvizes ruhával és itattam óránként, már csak sírt sírt és sírt. És persze csak a vállamon volt hajlandó aludni (nah, jó az nem volt olyan rossz :))
Viszont a melegnek köszönheti, hogy Macival pancsoltak a nagy kádban 🙂 nagyon tetszett neki, pedig Maci az első hetekben, mikor még nem szeretett fürödni, kétségbe volt esve, hogyan fordulhat az elő, hogy az Ő lánya nem vizicsirke, de most már teljesen nyugodt, hiszen imádta, amikor nyakik elmerülhetett a vízben 🙂 Sőt, azóta akárhányszor elmegyünk a fürdőszoba előtt azonnal elkezdi nyújtogatni a nyakát és mosolyog 🙂
Viszont nem átverhető különböző trükkökkel. pl.: azonnal észleli, még ha alszik is, hogy vállon alvás közben megállok, vagy véletelnül leülök a kanapéra, mert már leszakad a lában (és nekem nem olyan izgi körbejárni a lakást, mint neki :)) de azt nem lehet. Abban a pillanatban felébred és hanghatásokkal jelzi, hogy “figyi, nem ezért kapod a béredet….” 🙂 A másik a bábozás. Megpróbáltm neki bábozni, de nagyon furán néz rám, hogy mutogatok neki valami figurát, de akkor miért is én beszélek 🙂 Egy percig nem vette be, hogy a báb beszél – nem is tudom, hogy a Mikulás létezéséről hogy győzöm majd meg 😀
Bezzeg magát át tudja verni. Mikor vizet adok neki, gyakran bealszik, mikozben szívja a cumiból, és olyan édes, mert cuppan egyet időnként, amire felébred, megijed és elkezd ordítani 🙂 És olyankor magyarázhatom neki, hogy “dehát Kicsim, ezt Te csináltak… “nem, nem, ezt valaki más tette, és megzavarta őt a meditálásban 🙂
És mivel tudjuk, hogy kicsinek, cukinak és imádnivalónak lenni nagyon nehéz dolog, ezért a barátnőim meglepték Mazsit egy pihenőszékkel 🙂 – Persze a barátnőm össze is rakta a szerkezetet és nem engedte, hogy segítsek.. nah, jó, azért nem engedte, mert csak hozzáértem és egyből csináltam magamnak egy vérhólyagot a kisujjamon…. – nem az én hibám 🙁 Gonosz volt a szerkezet 🙂
De a lényeg: Ez a világ legjobb találmánya 🙂 Úgy feszik benne, mint egy hintaágyba, és van benne rezgő funció. Így reggelente mellettünk ül, amíg reggelizünk és nagyon tetszik neki, hogy be van vonva egy ilyen felnőttes dologba 🙂
A hálózsákos kép: természetesen Macira néz ekkora odaadással (már azon is csodálkozom, hogy addig megtűrtek a világukba, amíg fényképeztem :)) de még jó, hogy nem érti az iróniát, ugyanis Maci épp azt ecsetelte Neki, hogy úgy néz ki mint egy tibeti szerzetes, és elnevezte Kopsigolyó Rimpócsénak 🙂 persze próbáltuk neki elmagyarázni, hogy a szerzetes lét egyik legjobb pillanata a csend, de azt hiszem erre csak valami ilyesmit mondott “GÁ-GU-GU” – ez valami tiltakozásféle lehet 🙂
És itt kell megjegyeznem, hogy ugyan a képeken nem látszik, de már rengeteg haja kinőtt 🙂 A kis buksija tele van világos hajszálakkal, amik most épp vörösnek néznek ki 🙂
Akik szabira mennek azoknak jó pihenést, akik maradnak, azoknak pedig kellemes hétvégét!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: